2015. november 1., vasárnap

Válság, avagy a visszajelzések hiánya

Meghoztam a következő cikkemet, amit az előző bejegyzés alatt kértetek, vagyis, hogy miért nem érkeznek kommentek a fejezetek alá?

Ez egy igazán jó kérdés, és a blogger világ egyik legnagyobb "problémája", legalábbis szerintem. Olyan sok jó író van, elveszve az internet legmélyebb bugyraiban, de akiket ismerünk, azok sem kapnak elég elismerést, és én ezt nagyon sajnálom, hiszen rengeteg embernek járna. De vajon miért? Az olvasók miért nem írnak hozzászólásokat? Miért érezzük úgy, hogy senki sem olvas minket?

Lustaság:
Talán ez lehet a legvalószínűbb ok. A bloggerek híresen lusták, és ezt nem hiszem, hogy nagyon csodálkoznunk kéne. De hiszen a legtöbbünk kamasz, és a kamaszok nagy része naplopó, szeretünk csak úgy semmit csinálni, álmodozni, ami nem is baj, mert ez nekünk igenis kell. Szóval szerintem ez az a dolog, amiért nem írunk hozzászólást. Majd egyszer.... Aztán addig halogatjuk, hogy nem is csináljuk meg. Őszintén, sajnos én is ilyen vagyok, de próbálok rajta változtatni. Ez az íróknak nem túl jó dolog, de sajnálatos módon nem tehetünk érte szinte semmit, maximum annyit, hogy felhívjuk rá a figyelmet, és mi, saját magunk elhatározzuk, hogy mi kivételek leszünk, mert igenis vannak, csak kevesen.

Majd más úgy is ír....
Minek írjak, hogy ha más is megteszi? Gondolom sokan kérdezték már meg maguktól ezt. Érdekes felvetés, hiszen ha többen is adnak visszajelzést, akkor miért pont az enyém számítana? Hát igenis számít, mert az írónak az az egy is rengeteget jelent, főleg, hogy talán te lennél az egyetlen, aki ír neki. Gondolj bele! A te blogodon számít az eggyel több hozzászólás, vagy az egyetlen egy komment? Persze! Akkor másnak is! Szóval üzenem azoknak, akik eddig így gondolkodtak, hogy hajrá, írjanak, mert rengeteget fog jelenteni a bloggernek/bloggerinának!:)

Nem tudok semmi jót sem írni!
Valószínűleg ti is olvastatok már olyan blogot, amiben nagyjából semmi jó dolog sem volt, hemzsegett a helyesírási, illetve nyelvtani hibáktól, tőmondatoktól, és társaiktól. Csak a rossz, akkor meg minek írjak? Na, ilyenkor még fontosabbak a visszajelzések, hiszen az író, csak ezekből tud fejlődni. A szegény kis csaj (vagy kis srác) honnan tudhatná, hogy rosszul csinálja, hogyha senki sem szól neki? Természetesen itt nem a facebook csoportos hirdetés alatti trágár - Szar a blogod - kifejezésekre, és mondatokra értem, hanem a normálisan megfogalmazott, építő kritikákra. Ha a blogger ilyeneket kap, nagy valószínűséggel tud majd javítani, és így a későbbiekben remek kis történeteket lesz képes fabrikálni.

Azt meg minek?
Ezt azokra értem, akik talán még a visszajelzések nevéről sem hallottak. Akik úgy gondolják, hogy egy blog írása alap, és ezt csakis értük csinálják, ezt pedig meghálálni minek? Hiszen a bloggereknek úgy sincsen jobb dolguk, mint írni, hogy aztán semmit se kapjanak érte. Minek adjak nekik visszajelzést? Áh, nem is kell! - irónia - Na, az ilyen emberektől kiver a víz. Mi, bloggerinák, napokat, sőt, néha hetek töltünk egy fejezet megírásával, és nem azért, hogy az olvasók ezt leszarják. Na mindegy, szerintem ezt a kategóriát mindenki érti, és nem is szeretném tovább ragozni.

Telefonról olvasók.
Avagy azok, akik nem tudják gépről olvasni. Elolvassák, és elhatározzák, hogy amint a klaviatúra közelébe érnek, írnak egy jó hosszú hozzászólást, hiszen az író ennyit minimum megérdemel. Csak ugye az embereknek milliónyi dolga van, így mire odakerül, sajnos elfelejti. Talán ez az úgy mondd legártatlanabb kategória, hiszen az ő legnagyobb hibájuk csak a feledékenység, és nem a lustaság, vagy a nagy egó. Őszintén, ez már velem is előfordult egy párszor, én ilyenkor vagy facebookon üzenetet írok az írónak, vagy amikor eszembe jut, gyorsan lekörmölöm, akár 1-2 nap múlva, de ÍROK.

Szóval Ő írja?
Megnyitsz egy blogot, szép a design, élmény a szemnek. Átböngészel szinte mindent, majd ráveszed magad, és beleolvasol. A történet magával ragad, és beleszeretsz. A fogalmazás elképesztő, és végre egy portál, amin nincsenek helyesírási hibák tömege, és EGYEDI. Írnád a hozzászólást, viszont előtte megnézed, hogy ki írja, mert ugye valakinek címezned is kell. És Hopp. Egy olyan blogger sztorija, akit nem bírsz/utálsz/aki korábban lopta a munkádat/aki leszólta a barátnődet/aki egy kurva nagy egoista. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy minek írjak neki? Hm....jó felvetés. Én úgy gondolom, hogyha tényleg olyan jó, akkor egy komment erejéig arrébb lehet söpörni, az unszimpátiát, maximum nem fogsz neki mézes-mázas szavakat írni, csak annyit, hogy jó lett, stb stb. Igazából, ennyit mindenki megérdemel, legalábbis szerintem!:)

Halogatás.
Majd később megírom. Tíz perc múlva. Holnap.... És mire odavésnéd, már kint is az új fejezet, és ugyanezt lejátszod, végül pedig nem lesz belőle semmi. Kinek ne lenne ismerős? Sajnos. Szerintem ezt nem is kell tovább ragoznom, igaz?

Hát izé... remélem azért tetszett ez a cikk is, bár szerintem nem lett a legjobb. Azért reménykedem! :D Ha esetleg még érdekelne titeket ez a téma, akkor kérlek nézzétek meg EZT a kampányt is, ha van kedvetek!:) Várom az észrevételeket, és hogy legközelebb mint hozzak: cikket, vagy esetleg valami mást? :)


9 megjegyzés:

  1. Ez mennyire igaz. Megfogtad a lényeget. <3 Nagyon jó cikk lett ismét <3

    VálaszTörlés
  2. Szia Astrid :)
    Nagyon jól látod a dolgokat :O
    Bár egyre több az olyan bloggerina, aki csak ír és közli, hogy ő nem olvas blogokat, mert nincs ideje rá, vagy mert egyik sem tetszik neki. Egyre több az ilyen, aki csak várja hogy majd írjon neki valaki, de ő nem veszi rá magát, hogy pár szavas kis szösszenetet odafirkantson, ha esetleg benéz egy blogba :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Rikki!:)
      Köszönöm szépen!:) Igen, sajnos egyre több az ilyen "eset", amin változtatni kéne!:/

      Törlés
  3. Nagyon jó cikk!
    Én sem értek egyet azzal a kategóriával, aki a "más úgy is ír" gondolattal van. Én nagyon is tudtam örülni egy darab kommentnek is. Külön cikket írtam róla.

    VálaszTörlés
  4. Én a "Majd más úgy is ír". "Azt meg minek?", "Nem tudok semmi jót sem írni!" kategóriájúakat nem tudom megérteni. Egy blogger/bloggerina fejlődni szeretne, ez tény és való. Egy "kövit!!!" komment is sokat számít. A visszajelzések közt böngészők csak forgatják rá a szemüket, de írói szemszögből teljesen más a dolog. Valami melegség fog el belül és legszívesebben visítozva ugrálnál a tudattól, hogy valamire becsülik a munkádat. Á, csak ennyit jelent egy olvasói szösszenet!
    Nagyon tetszik, hogy ezt így kifejtetted, sőt, az ezen a blogon folytatott munkásságodat is nagyra becsülöm. Sajnos ismerek színvonalas blogokat nulla olvasóval és rosszabb minőségűeket feliratkozókkal. Ez szerintem szomorú, mert az írópalánták eltántorodnak az írástól, mert azt hiszik, velük van a baj, nem a több feliratkozós másikkal. Örülök, hogy ilyen nagylelkű emberek is élnek, mint te, akik támaszt akarnak adni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon tetszik a kép a cikk oldalán!

      Törlés
    2. Köszönöm szépen a dicsérő szavakat, és teljesen igazad van!:) Még egyszer köszönöm!:)

      Törlés